Lakástulajdon szerzése után a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4% lesz. A lakástulajdon szerzésére vonatkozó további szabályok, az illetékmentességek, illetékkedvezmények nem változnak.

Változik a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke is, amely 4% lesz a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után. Lakástulajdonnak nem minősülő ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lesz az illeték. Az ilyen ingatlan résztulajdonának, illetve a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jognak, továbbá a vagyoni értékű joggal terhelt szerzés esetén az 1 milliárd forintot és a 200 millió forintot is a megszerzett tulajdoni hányad, illetve a vagyoni értékű jog számított értékének arányában kell figyelembe venni.

[Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 19. § (1) bekezdése, 21. § (1) bekezdése]

1. Átmeneti határidő-hosszabbítás lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése esetén

Ha az örökös az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (1) bekezdésének g) pontja, a megajándékozott a 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja, vagy a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékmentesség érdekében lakóház felépítését vállalta a lakóház építésére alkalmas telektulajdonon, akkor a 2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett (vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott) vagyonszerzési ügyekben a felépítés teljesítésére (az illeték felfüggesztésének időtartamára) a korábbi 4 év helyett 6 év áll rendelkezésre.

A határidő hosszabbítását kizárólag abban az esetben engedélyezi az adóhatóság, ha a vagyonszerző erre irányuló kérelmet nyújt be. A kérelem előterjesztésének határideje 2010. január 31., ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidő 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le. Amennyiben a határidő 2010. január 15-ét követően járna le, akkor a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejártáig van mód a kérelem előterjesztésére.

Az Itv. hivatkozott szabályai és az azokkal összefüggő eljárási rendelkezések nem változnak, így a 2004. október 1. és 2009. május 31. közötti időszakon kívül illetékkiszabásra bejelentett ügyekre továbbra is a 4 éves feltételes mentesség érvényes.

2. Átmeneti határidő-hosszabbítás ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések esetén

Ha az ingatlanforgalmazási célú kedvezményes visszterhes vagyonátruházási illetékre (Itv. 23/A. §) jogosult a vagyonszerzését 2006. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentette (vagy az más módon az állami adóhatóság tudomására jutott) és vállalta az ingatlan 2 éven belüli eladását vagy a futamidő végén tulajdonjog-változást eredményező pénzügyi lízingbe adását (a továbbiakban együtt: továbbértékesítés), akkor a vállalás teljesítésére nyitva álló határidő 4 év, a korábbi 2 év helyett.

A határidő hosszabbítást ebben az esetben is kérelmeznie kell a vagyonszerzőnek. A kérelem előterjesztésének határideje 2010. január 31., ha a továbbértékesítésre nyitva álló határidő 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le. Amennyiben a határidő 2010. január 15-ét követően járna le, akkor a továbbértékesítésre nyitva álló határidő lejártáig van mód a kérelem előterjesztésére.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben szabályozott igazolási kérelem előterjeszthető mindkét esetben, ha a vagyonszerző a határidő-hosszabbításra irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt elmulasztja.

Amennyiben a lakóház felépítésére, illetve az ingatlan továbbértékesítésére nyitva álló határidő 2010. január 1. előtt lejárt, és az eredetileg vállalt határidő elmulasztására tekintettel az illeték késedelmi pótlékkal növelt összegét vagy a továbbértékesítés elmaradására tekintettel a vagyonszerző a pótilletéket megfizette, a megfizetett illeték, pótilleték, illetve késedelmi pótlék visszatérítéséről az állami adóhatóság az adó-visszatérítés szabályai szerint gondoskodik. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha az illeték előírását a vagyonszerző maga kérelmezte a határidő lejártán belül, de most mégis úgy gondolja, hogy a határidő meghosszabbításának kérelmezésével a vállalását teljesíteni tudja.

[A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (2)-(4) bekezdése]